Volt egyszer egy Amerika

Volt egyszer egy Amerika - X. rész

2018. október 06. 14:55 - Balázs Nádasi

Amerika elfelejtett államai I. : Deseret, Forgottonia és Jefferson

Mindenki tudja, hogy az USA-nak jelenleg 50 állama van, a legutóbbi kettő, amelyik állami rangot kapott (területi rangról felemelve), az Alaszka és Hawaii. De lehetett volna ez nagyon másként is! Legalább tucatnyi komolyabb és még legalább ennyi kevésbé komoly kezdeményezés volt különböző államok megalapítására -- ezek persze ma már nem férnének fel a térképre, de vagy már létező állam(ok) területén alakultak volna ezek meg annak idején, vagy különböző területekből lettek volna kialakítva. Absaroka, Adelsverein, Franklin, Kanawha, Montezuma, Nickajack, Superior vagy éppen Texlahoma -- hogy csak egy párat mondjak ezen nem létező államok közül. Most három fontosabbat, Deseret-et, Forgottonia-t és Jefferson-t mutatom be.

 

Három nem létező állam

Deseret

Jézus Krisztus Utolsó Szentjeinek Egyháza, azaz, közkeletű nevükön, a mormonok -- ők voltak azok, akik megpróbálták megalapítani Deseret Mennyi Királyságának Államát. Államuk "theodemokrácia" lett volna, azaz... ööö... részben teokrácia, részben demokrácia, a részletek nem világosak előttem. Bringham Young, a vallásalapító John Smith utódja, egyszerre volt az állam és az egyház feje. A tervezett állam viszont mindössze egy évig élt, 1849-1850 között, a Kongresszus természetesen nem hagyta jóvá a proponált határokat. (Ahhoz, hogy állam legyen egy területből, ahhoz a legalább 60 000 lakónak be kell nyújtania a Kongresszus felé a tervezett állami alkotmányt, a tervezett határokat, de a Kongresszus hozza meg a végső döntést. 1850-ben Utah területnek keresztelték el Deseretet.) A tervezett állam magában foglalta volna az előző évben Mexikótól elszakított terület nagy részét. Mégis, miért akartak a mormonok a sivatag túlszélére, szó szerint a semmi közepére maguknak egy államot létrehozni?

Mert az egyház megalapítása, azaz 1830 óta, megállás nélkül vándorolniuk kellett a tagjainak egyik helyről a másikra. Az akkoriban még vallásos Amerika lakossága sehol sem nézte jó szemmel a mormonok sajátos... életfelfogását. Elsősorban a többnejűséget. Magáról a mormon vallásról többet nem is kell most szólni (önálló Bibliájuk van, az a címe, A mormon könyve, és azt az alcímet viseli: Jézus Krisztus egy másik Evangéliuma). Egyre nyugatabbra haladtak, nem véletlenül: minél messzibb a keleti parton lévő kormányzattól (emiatt került a nyugati partra is a filmipar, nem akartak adót fizetni), olyan területre, amelyik kopár, sík, hegyvidékes terület volt, amilyen terület senkinek sem kellett.. így jutottak el a Sziklás-hegységbe és annak völgyeibe, fennsíkjaira.

A mormonok útvonala (a mai államhatárokkal)

Tanításaik között már csak emiatt is különösen fontos helyen van, hogy a világvége bármikor bekövetkezhet, és hogy készüljenek fel az Apokalipszis eljövetelére; így általában 30 napra elegendő élelem és ivóvíz van náluk minden élethelyzetben. Szintén ők a 19-20 éves, fehér inges-fekete öltönyös nyakkendős, névtáblás térítő fiúk, akik mindig kettesével járnak, merthogy így tudnak vigyázni egymásra, hogy nehogy véletlenül valamilyen szexuális eltévelyedés érje őket (pl. ne essenek a homoszexualitás vagy a házasságtörés bűnébe, mert azt igen-igen tiltja az egyház, náluk melegek nincsenek, csak rosszul nevelt gyerekek, akiket ki lehet, sőt, ki kell gyógyítani), és előírás náluk a házasság előtti térítőmunka. Azaz, amint lejár a missziós szolgálatuk, már repülnek is haza, hogy a szüleik által kiválasztott menyecskével házasságra lépjenek. Igen, hát, ööö, a mormon egyház erősen férfiközpontú. A többnejűség elvét sem akarták, a Kongresszus többszöri felszólításának ellenére sem feladni (már csak emiatt is történhetett, hogy a Kongresszus az egykori igényelt területet többször is megkurtította), így aztán 1858-ban a kormányerők konkrétan bevonultak mormon területre, és lemondatták Youngot. Ezek után kellett még egy legfelső bírósági döntés, majd 1890-ben az egyház vagyonának teljes elkobzása, mire végül az akkori vezető egy nyilvános manifesztóban megtagadta a többnejűséget. Mindösszesen ezek után, 1896-ban engedték be Utah-t az Egyesület Államok tagjai közé.

Ma összesen 9 állam osztozik azon a területen, amely egykor Deseret lehetett volna. Nyugaton aranyat találtak, és emiatt leválasztották róla a később Kaliforniához került terület egy részét és teljes Nevadát, keleten pedig ezüstöt, és emiatt leszedték róla Colorado egy részét. Délen Új-Mexikó harapott ki Deseretből egy szeletet, de jutott belőle egy kevés Arizonának is, Idahonak is, Oregonnak és Wyomingnak is.

Forgottonia

Az USA az autósztrádákkal legjobban teletűzdelt ország az egész világon. Rengeteg autóút van, köztük több persze a semmin keresztül vezet át, de láthattuk több filmben is, hogy keresztül-kasul szabdalják ezek az autóutak a különböző államokat. Államok közötti autóút (Interstate highways), ez a neve is; a második világháborúban a német Autobahnokat megirigylő későbbi elnök, Dwight D. Eisenhower kezdeményezésére 1956-ban nekiláttak tehát ennek a sztráda-rendszernek a megépítésének. Eisenhower katonaként tisztában volt azzal, hogy védelmi szempontból is milyen fontos, hogy jól karban tartott utak kössék össze a különböző államokat, és gyorsan lehessen haladni a városok között.

Illinois államban ráadásul nagyon sok ilyen autóút van, ám az állam egy részét, a Mississippi és az Illinois folyók által határolt 16 megyényi területet különböző államok közötti lobbizásoknak "köszönhetően" minden út elkerült. Ez a 16 megyényi terület, közvetlen elérés híján, és a leromló közutak miatt, elszegényedett, elkerülték a gyárak,  így a munkalehetőség is, ennek következtében elköltöztek a lakók, sőt, még Illinois állam történetében először, a hivatalos szövetségi szegénységi küszöbre is lecsúszott több megye is.

Az út véget ér... a semmi közepén

Az elégedetlenségi mozgalom végül a 70-es évek elejére konkrét politikai tettekben valósult meg. 1972-ben 16 megye kikiáltotta Forgottonia államot Fandon-ban, egy olyan kicsi településen, amelyik szó szerint még a postai irányítószámát is elveszítette. A tervüket akár Az ordító egér című filmből is vehették volna: miután kikiáltották függetlenségüket, rögtön hadat is üzentek a szövetségi kormánynak. Azt várták, hogy bevonuljon a hadsereg, de legalább a nemzeti gárda, hogy megadhassák magukat, és aztán kaphassanak háborús segélyt. A számításuk nem vált be, mint a kormányzójuk elmondta, még a kanadaiak sem álltak ki mellettük. Annyit legalább elértek, hogy kaptak egy autóút-leágazást, több híd is épült a folyókra, főleg Dick Durbin demokrata szenátornak köszönhetően, aki erről a vidékről származott el.

Jefferson

Yreka! Na, nem épp felkiáltok, mert aranyat leltem, hanem, ez lett volna az 1941-ben önállóvá válni szándékozó Jefferson állam fővárosa. A név sem véletlen: a nagy aranyláz idejében (lásd erről egy korábbi cikket) ez a vidék volt az egyik leggazdagabb. Volt. Amint az arany elfogyott, a várost lakói elhagyták.

Kalifornia ma a legnagyobb állam, ám mai formájában nem vennék be az Unióba, több apróbb darabban viszont igen. (Hasonlóan nagy állam még Texas, de annak a bevételi szerződésében benne van, hogy Texas állam saját belső döntése értelmében, ha akar, legfeljebb öt kisebb darabra válhat szét akármikor, melyek mind egyenjogú tagjai lennének az Uniónak.) Kalifornia esetében a lakók saját maguk húzták meg a saját határaikat, és a Kongresszusnak úgy küldték meg, hogy vagy így, vagy sehogy. A Kongresszus pedig rábólintott, így jött létre ma az USA egyik legnagyobb állama, amelyik ma közel 40 millió lakójával az USA legnépesebb állama is, és amelyik önállóan is a világ egyik legnagyobb gazdasága lenne. Csakhogy maga Kalifornia, már csak mérete miatt is, nem túl homogén: az északi területek például eléggé konzervatívak, préri-jellegűek, gyéren lakottak. Az elszakadás-pártiak Oregon állam déli részével közösködtek volna egy új, a dél-kaliforniaiaktól független állam létrehozásával. Az áthaladó gépjárműveket a tervezett határon megállították, kezükbe nyomták a függetlenségi kiáltványukat, majd továbbengedték őket, hiszen jogalapjuk a megállításra nem volt.

Image result for jefferson proposed state traffic stops

1941 december 4-én be is iktatták leendő kormányzójukat, majd az ünnepélyes kikiáltást december 8-ra tervezték. Pechjükre december 7-én Japán megtámadta Pearl Harbort, hadat üzenve ezzel az USA-nak, és hirtelen minden szecessziós törekvés azonnal kútba esett: az elszakadás-pártiak táborából is többen háborús helyzetben az egység megőrzését tartották fontosabbnak. Bár azóta is volt több próbálkozás is Kalifornia széttagolására, egyik sem jutott olyan közel a megvalósításhoz, mint Jefferson tervezett állama.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://voltegyszeregyamerika.blog.hu/api/trackback/id/tr3314284015

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.